A 21. század a kompetens tudás korszaka. Az emberi erőforrás értéke az összes rendelkezésre álló munkaerő tudásának, gyakorlati tapasztalatának, készségeinek összessége, a cégérték nehezen számszerűsíthető, de legfontosabb része lett. De hogyan lehet jól menedzselni a humán tőkénket? Például Balanced Scorecard (BSC) módszeren alapuló teljesítménymenedzsment rendszerrel.

Tovább a cikkre>>>

Az ipari korszak jelszava a "több" volt. Több termék több pénz, több haszon. Az információs korszak azonban új világot teremtett. Megváltoztak a prioritások: tömegtermelés helyett egyedi, magas színvonalú termékekkel, szolgáltatásokkal lehetett versenyelőnyhöz jutni. A megváltozott környezet új készségeket, képességeket helyezett előtérbe: olyan kompetenciák kerültek elő, mint a kreativitás, innovativitás, pro- aktivitás. Új fogyasztói szegmenseket kellett szerezni, innovatív termékeket és szolgáltatásokat kifejleszteni és bevezetni. A cél az egyedi és magas minőségű termékek és szolgáltatások alacsony költséggel történő előállítása, az alkalmazottak folyamatos képesség fejlesztése lett. A munkavállalók nagyon fontosak lettek a cégeknek. A kompetens munkavállalók.

A felnőttek iskolarendszeren kívüli képzésének célja alapvetően azonos az iskolarendszerű oktatás és képzés céljával, mivel mindkét rendszernek a munkaerőpiac igényeit kell kielégítenie, ugyanakkor a konkrét célok mégis különböznek.

A két intézményrendszernek más az alapvető feladata: az iskolarendszerű felnőttképzés fő funkciója a magasabb szintű általános műveltség megszerzése, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés elsődleges célja viszont egy konkrét szakmai képzettség/szakképesítés megszerzése.

Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések a felnőttképzés legnagyobb területét jelentik mind a képzések és a részvevők számát, mind a szakképesítések választékát illetően. A felnőttképzés iránti igények annak ellenére növekedtek, hogy az utóbbi években a fiatal korosztályok iskoláztatása nagymértékben erősödött.

A felnőttképzés egyik alapfunkciója az első iskolai végzettség és/vagy – az egyén életpályája szempontjából szükséges – szakképzettség megszerzésének a segítése (initial education/training). Mivel ezt a célt a társadalom túlnyomó többsége a hagyományos iskoláztatás idején elérte, így a „pótlásban" is döntő módon a fiatal, 16-29 éves korosztályok vesznek részt.

1. A felnőttképzés második fő funkciója – az egyén életpályája szempontjából szükséges – folyamatos szakmai képzés, illetve a magasabb szintű szakképesítés megszerzésének segítése (continuing vocational training). A fejlett piacgazdaságokban ez a fejlesztő képzés általában a munkaadói igények alapján, a munkaadó szervezésével és támogatásával történik.
2. A felnőttképzés harmadik fő funkciója, hogy – az ún. foglalkoztatást segítő képzésen keresztül – segítséget adjon a munkanélküliség időtartama alatt vagy a munkanélkülivé válást megelőzően, még a munkaviszony keretein belül, a munkavállaló felnőtt „piacképes" szakmai tudásának és/vagy szakképzettségének a megszerzéséhez. A foglalkoztatást segítő képzés irányulhat át- vagy továbbképzésre, illetőleg első szakképzettség megszerzésére is.
3. A felnőttképzés negyedik funkciója, hogy az ún. kiegészítő képzésekkel segítse a szakképzés eredményességét, a munkavállalás-munkahelykeresés sikerét, vagy a betöltött állásban való eredményesebb munkát."

forrás: http://www.oki.hu

A felnőttképzés fogalma komplex, – a felnőttképzési törvény alapján – beleértjük az általános, a nyelvi és szakmai-, tovább-, kötelező-, képzéseket is.
A felsőoktatási törvény ugyanakkor a „nappali" tagozatú szakokra járó hallgatókat nem tekinti a felnőttképzés alanyának.
A közoktatási törvény szerint a felnőttképzésbe a tankötelezettséget teljesített személy léphet be.
Az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a versenyképesség, a foglalkoztathatóság, a társadalmi befogadás és a személyes fejlődés fejlesztésének tekintetében.